A német Maria Thun, a biomozgalom egyik dédanyja nagy hatással volt az angol borászokra, de nem csak rájuk, hiszen a magyar biokertészek is előszeretettel igazodnak a hölgy úgynevezett vetési naptárjához, amely 1984-ben jelent meg elsőként Magyarországon.

A naptárat a botanikus első ízben 1963-ban publikálta, azóta minden évben megjelenik, és számos nyelvre lefordítják. A naptár azon alapul, hogyan befolyásolják a kozmikus hatások a növények fejlődését.

Az univerzumban minden mindennel összefügg

Maria Thun és követői ugyanazt vizsgálják, mint az asztrológusok, vagyis, hogy az egyes égitestek a Földtől milyen irányban helyezkednek el. Az asztrológusok megnézik, hogy az égitestek a Földről nézve milyen állatövi jegy alatt vagy jegy fölött látszanak, a vetési naptár készítői viszont nem 12 állatövi jegyet használnak, hanem a négy alapelemet, a tüzet, a vizet, a levegőt és a földet, és a Hold ezekhez viszonyított állásától függően különböztetnek meg gyökér-, levél-, termés- és virágnapokat.

Mind az asztrológusok, mind a vetési naptárat készítők vizsgálják még a Föld egyenlítői síkjának irányát, azaz, hogy egy égitest melyik félgömbön helyezkedik el, és hány fokos szöget zár be az egyenlítővel. Ha a Hold a déli félgömbön van, akkor ültetni kell.
A naptárkészítés azonban pont olyan bonyolult, mint az asztrológia, így az ültetési vagy aratási rendet számos csillagállás befolyásolja még.

A naptár emellett tartalmaz úgynevezett gyümölcs-, virág-, levél- és gyökérnapokat. Maria Thun a növények fejlődésének több évtizedes vizsgálata után megállapította, hogy arra nagy hatással vannak a kozmikus erők és a Hold állása az egyes csillagképekben. A földjegyekben a gyökér növekedik inkább, a vízjegyekben a levélképződés, a levegőjegyekben a virág fejlődik, míg a tűzjegyekben a gyümölcsök és a magok.
A vetést pedig ehhez kell igazítani.

Például a gyökérnapok - amikor a Hold a Bika, a Szűz és a Bak jegyében jár -, a reteknek, a céklának vagy a zellernek kedveznek, levélnapokon viszont inkább káposztát kell ültetni vagy salátát, spenótot.

A borokat pedig állítólag a legjobb gyümölcsnapokon inni, ennél kicsit kevésbé ízletesek a virágnapokon, majd a levélnapokon, és a legrosszabbak a gyökérnapokon, ekkor nem is ajánlott a fogyasztásuk.

Hogy miért igazodnak a szupermarketek a növények fejlődését meghatározó vetési naptárhoz? Azért, mert állításuk szerint a bor egy élő organizmus, amelyre ugyanúgy hat a Hold, mint más élőlényekre.

Az mindenesetre nem ördögtől való gondolat, hogy egy bornak más-más napokon más-más íze van, ezzel a borászok is egyetértenek, abban azonban már igen eltérő álláspontokon vannak, hogy mindez mitől van.

Naptár a következő napokra

Aki próbát akar tenni, annak íme egy rövid naptár az elkövetkezendő napokra: kedd este 21 óráig tart a virágnap, majd szerdán reggel 8 óráig levélnap lesz, ezt követően egészen 16 óráig gyökérnap, amikor egyáltalán nem ajánlott a borivás, szerdán 17 órától azonban 19 óráig ismét a levél jegyében telik a nap, majd 20 órától kezdődik a gyümölcs ideje, egészen csütörtök 11 óráig, majd 12 órától péntek 17 óráig levélnap lesz. De a péntek este és a szombat már ismét a gyümölcs jegyében telik, 18 órától vasárnap reggel 9 óráig.






Forrás: inforadio.hu