A termesztők és virágboltosok rengeteg trükköt ismernek, hiszen üzleti érdekük, hogy
- amig náluk van a virág - frissnek és harmatosnak tűnjön. Amint hazavisszük a csokrot, már a mi feladatunk a tartósítás.

A szomorú a dologban az, hogy a vágott virág már nem él. Azonban sok életfolyamata működik még: lélegzik, működik a "keringése", anyagcseréje. Napjai azonban meg vannak számlálva, lassan kiszárad, elveszíti tartását, elfogy a tápanyag-tartaléka, kórokozók támadják meg. Így csupán annyit tehetünk, hogy utolsó napjaiban mindent megadunk neki, amire szüksége lehet, illetve megvédjük a rá leselkedő veszélyektől.

Féltve vigyük haza

Mikor hazavisszük a csokrot, ügyeljünk a szállítás körülményeire. Hosszabb utazásnál fektessük el. Ne utaztassuk forró csomagtartóban, ne hagyjuk a napon. Télen, amikor fagy kinn, csomagoltassuk be több réteg papírba, nehogy megfagyjon, megfázzon.
Ha csak másnap szeretnénk átadni, akkor tartsuk hűvösben, pl. a spájzban, és tekerjünk a szárára nedves rongyot.

Mielőtt vázába tesszük

Mielőtt vázába tesszük, vágjuk vissza a szárát, hogy a friss vágási felületen több vizet vehessen fel. Borotvaéles késsel, gyorsan cselekedjünk, hogy ne roncsoljuk a szár kapilláris csöveit és ne kerülhessen légbuborék a víz útjába.

A vízbe ne érjenek levelek, mert azok gyorsan elrothadnának, gyorsítva a baktériumok felszaporodását. Az alsó leveleket tőből csípjük vagy szakítsuk le. A felső leveleket - ha nem rontjuk ezzel a csokor szépségét - szintén ritkítsuk meg, ezzel is csökkentve a párolgást. A biztosan zárva maradó bimbókat távolítsuk el.

Hova tegyük a vázát?

Úgy helyezzük el a virágcsokrot, hogy ne süssön rá a nap. Ne legyen huzatos helyen sem. Minél hűvösebben tartjuk, annál tovább eláll. Ne permetezzük vízzel a leveleit, és gyümölcsöket se hagyjunk a környezetében, mert azok hervasztólag hatnak a virágokra.

Milyen tartósítószert használjunk?

Ha a vázába csak vizet teszünk, akkor azt naponta cseréjük frissre. Legjobb, ha 10 centiméter mélyen állnak vízben a szárak. Léteznek olyan szerek, amelyek megnövelik a vágott virágok élettartamát. A virágboltokban oldat, por vagy tabletta formában kaphatunk különféle készítményeket, amelyek valóban jó hatásúak. Az ilyen szerek általában tápanyagot, savat és kórokozók elleni szert tartalmaznak.

Hatóanyagaik háztartási szerekkel is pótolhatók, így - ha nem lenne otthon tartósítónk - magunk is készíthetünk. Fél liter vízhez adjunk egy kávéskanál cukrot, ugyanennyi citromlét és három csepp hypót (vagy hasonló szert). A cukor a tápanyagért, a citromlé a savas kémhatásért, a hypo pedig a kórokozók féken tartásáért felel. A tartósítószert tartalmazó vizet elég 3-4 naponta cserélni. Ilyenkor a szárak metszési felületét is frissítsük meg, vágjunk el egyenként 2 centimétert az aljukból.

Tartósítási legendák

Jeges vagy forró víz, aszpirin, rézedény: az ilyen tartósítási legendáknak gyakran van valóságalapja. Azt mondják, hogy a rézből készült vázában kevésbé szaporodnak el a gombák. Az aszpirin oldata savas, így kedvezőtlen a baktériumoknak. A citromlé és az ecet szintén a savasságról gondoskodik.

A virágcsokrot hideg vízbe kell állítani: a meleg vízben gyorsabban kiszáradnak.
A megfonnyadt virágokat azonban a 40-50 fokos víz időlegesen helyreállíthatja.
Aki nem hiszi, próbálja ki!

Szárított csokrok

A csokrokat meg is száríthatjuk, hogy hónapokig megőrizhessük őket.
Az ügyesen szárított csokor gyönyörű látvány, de sosem kelt már olyan friss benyomást, mint új korában. Az esküvői csokrok szárítására sok profi szárító vállalkozik, de egyszerűbb bokréták konzerválását a virágboltokban is gyakran elvállalják.

Ilyenkor szétbontják a csokrot, egyenként fagyasztják, szárítják, esetleg préselik az összetevőket, majd újra összeállítják a kompozíciót. Kísérletező kedvűek otthon is próbálkozhatnak a szárítással: egyesével, szellős helyen, fejjel lefelé lógatva a virágok megszáradnak, majd újból csokorba köthetők. Ilyenkor azonban a színek megfakulnak, a szirmok lehullanak, amely folyamatot csak hajlakkal késleltethetjük.

Ime néhány javaslat:

Forrás: Édenkert.hu