Adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott, és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag, amelyet az adott élelmiszerhez technológiai céllal (tartósítás, színezés miatt) szándékosan hozzáadnak, és ezáltal az élelmiszer összetevőjévé válik. Tehát nem minden E számmal rendelkező anyagot állítanak elő mesterségesen.

Az adalékanyagokat E számokkal jelölik: E mint Európa.
A kontinensen minden adalékanyagnak ugyanaz a száma, így bármely országban vásárolunk, egyformán tájékozódhatunk egy-egy termék összetevőiről. Fontos tudni, hogy vannak olyan hozzáadott szerek, amelyek napi fogyasztási mennyiségét korlátozzák.
Ezt az ADI (acceptable daily intake = elfogadható napi felvétel) rövidítéssel jelölik.

Az eddigi vizsgálatok alapján ezeknek az anyagoknak a fogyasztása nem okoz egészségkárosodást, ha az értékeket betartjuk - állítják a dietetikusok. Ilyenek lehetnek a mesterséges édesítőszerrel készült italok, ételek.

Az élelmiszerekhez hozzáadott szerek javítják a termék küllemét, tartósságát, állagát, színét vagy illatát. Természetes adalékanyagokat korábban is használtak a konyhában, a vegyipar megjelenésével születtek meg a mesterségesen előállított formák.

Az adalékanyagok főbb csoportjai a következők: színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, állományjavító- és módosítóanyagok, savasság szabályozók, ízfokozók és módosítók, édesítőszerek valamint egyéb kiegészítő- és segédanyagok.

A színezékeket E100-tól E199-ig terjedő számokkal jelölik. A természetes színezékek (E100, E101, E102, E140, E161-163) nem allergének, az egészségre nem veszélyesek, sőt többnek kimondottan pozitív hatása is van. A mesterséges élelmiszerszínezékek azonban élelmiszer-allergiát válthatnak kis, és más nemkívánatos mellékhatásuk is van.

A tartósítószereket E200-E299-ig számozták, közéjük tartoznak a legveszélyesebb élelmiszeradalékok, a kéndioxid és a szulfitok (E220-228).

Az antioxidánsok az E300 és E399 közötti skálán találhatók. Ezen anyagok akár tartósítószernek is tekinthetők, feladatuk megakadályozni az oxidációs folyamatokat az élelmiszerekben. Ilyen például az aszkorbinsav, amely hétköznapi nevén C-vitamin.

Az állományjavítókat és módosítóanyagokat az E400-E599 közötti számsoron jelölik. Szerepük, hogy az élelmiszerek állagát javítsák, például egy habos pudingban.

Az ízfokozó anyagoknak (E600-E699) önmagukban nincs aromájuk, de ételekhez adva, erősítik a termék jellegzetes ízét.






Forrás: nana.hu