Egy spanyol tudósokból álló csoport bebizonyította, hogy már 3500 évvel ezelőtt is termeltek és fogyasztottak vörösbort - sőt Tutankhamon túlvilági útjára is magával vitt belőle.

Habár régóta köztudott, hogy a mediterrán területeken már a neolit korban (a termelés korában, a csiszolt kőkorban) is fogyasztottak bort, a tudósok máig nem voltak képesek meghatározni, hogy milyen típusú borokat kedvelték a világ első civilizációi.

Dr. Maria-Rosa Guasch-Jané, a Barcelóniai Egyetem, Táplálkozás- és Élelmiszertudomány Tanszékének tudósa bizonyította, hogy a Tutankhamon fáraó sírkamrájában megtalált amfora sziringinsavat tartalmazott, amely a kékszőlők pigmentjeiben termelődik.

Guasch-Janénak először azt kellett bizonyítania, hogy az amforában tárolt bor szőlőből készült. Az öt különböző amforában talált maradványokkal (amelyek közül kettő az Első Dinasztia Kr.e. 3000 idejére tehető) folytatott kutatásait folyadék-kromatográfia és tömegspektrométer kombinált használatára alapozta, amivel bizonyította, hogy a lerakódások tartarát-kristályokat tartalmaznak, amiket csak a szőlőből készült borokban lehet megtalálni.

 Ez arra ösztönözte, hogy tovább folytassa a sziringinsav utáni kutatást, noha a maradványok nagy része már túlzottan lebomlott ahhoz, hogy jelentősebb eredmények szülessenek. Guasch-Jané azzal az amforával járt sikerrel, amelyiket Tutankhamon
(aki Kr.e. 1334 és1325 között uralkodott) sírkamrájában találtak. A sziringinsav felfedezése bizonyítja, hogy a hatalmas korsókban tárolt bor valójában vörösbor volt.

Kutatásai azt a feltételezést is alátámasztják, hogy az egyiptomiak a vörösbort összekapcsolták Osiris kultuszával, akinek a halálát és újjászületését minden évben megünnepelték, amikor a Nílus az alluviális talajoknak köszönhetően vörös színnel megáradt. Sőt, az is megállapítható, hogy a vörös borok presztizstermékek voltak, amelyek csak az isteneket, uralkodókat és az egyiptomi társadalom magasabb tisztségű személyeit illették.

Az egyiptomiak a bort komolyan vették. Guasch-Jané állítása szerint a korsókon feltűntették a termék megnevezését, a termelés évét, helyét, sőt még a bor termelőjének a nevét is, de nem említették, hogy milyen színű bort tartalmaznak a korsók.

A kutatatást a Spanyol Borkúltúráért Alapítvány (Spanish Foundation for the Culture of Wine) finanszírozta, aminek a tagjai 5 különböző tekintélyes spanyol borászatból érkeznek: Vega Sicilia, Julian Chivite, Codorniu, Marques de Riscal and Rioja Alta.






Forrás: Édenkert.hu