Egyik legelterjedtebb virágunk a muskátli. Sokféle változata közül nálunk az ablakládában, az erkélyeken és a virágágyakban is leggyakrabban a piros virágút láthatjuk.

Ennek nagy előnye, hogy megfelelő helyen és rendszeres öntözéssel szinte állandóan virágzik. Szépségét csak fokozza, ha olykor levéltrágyás oldattal megöntözzük, megpermetezzük, és az elszáradt virágzatoktól megszabadítjuk.

Nagy kár, hogy a muskátlik népes családjának többi tagja csak lassan terjed.
Pedig a fehér és a rózsaszín virágúak mellett helye volna nálunk is - nemcsak a tőlünk nyugatra fekvő országokban - a csüngő növésű muskátliknak, tudományos nevükön a Pelargonium peltatumoknak is az ablakok, erkélyek, épületek díszítésében.

A muskátlitövek átteleltetése vissza-visszatérő problémája a kertbarátoknak.
Az átteleltetés gondját csökkenthetjük azzal, ha augusztus végén szeptember elején a legszebb tövekről erőteljes dugványokat szedünk és azokat meggyökereztetjük.

Mindig az erős szárak hajtásait szedjük meg dugványozáshoz. A dugvány 15-20 cm hosszúságú legyen, és úgy kell megvágni, hogy az alsó szárcsomó alatt kb. fél cm hosszúságú szárcsonk maradjon. A virágkezdeményeket és a nagyobb leveleket levágjuk a dugványról és félárnyékos helyre, mintegy 3-4 cm mélyen a földbe ültetjük.

Gyakori öntözéssel a dugványok őszig erőteljes gyökérzetet fejlesztenek. Így a fagyok beállta előtt fölszedhetjük őket, cserépbe ültetjük, és fagymentes helyen, például előszobában, folyosón, lépcsőházban átteleltethetők. Az ilyen muskátlitövek tavasszal gyors növekedésnek indulnak, és bővebben virágzanak, mint az átmentett öreg tövek.







Forrás: Édenkert.hu