Találunk írásos emléket arról is, hogy fáját is hasznosították, erről tanúskodik a görög Theophtastus tudományos munkája ie. 300 körülről, vagy a híres római kertész, Pliny feljegyzése, aki már hangszerkészítésre is ajánlja, nemcsak dísznövénynek.

Homérosz Illiászában a puszpáng fájából készítették a trójai király harci szekereit, Midász király 20. században feltárt sírjában pedig sértetlen fatáblára leltek, aminek az alapanyaga szintén a bukszus.

A reneszánsz újra felfedezte magának a puszpángot, a barokkban pedig kiteljesedett a formai világ: gömbök, csavart oszlopok, labirintusok és állatok elevenedtek meg.
Nincs olyan angol vagy francia kastély, ahol ne találkoznánk a méretre és formára nyírott bukszussal Ha nem is akkora méretben, mint a híres kastélyok sövény-labirintusaiban, de magunk is készíthetünk házi sövényszobrot.

Tudta-e, hogy a szabályosan megtervezett sövény-labirintusból úgy talál ki, ha a középpontról elindulva, bal kezével folyamatosan követi, és megérinti a sövényt?
Ne emelje el a kezét, így biztosan kitalál az útvesztőből!

Mi a lítium-ion akkumulátoros bukszusnyírót, a ContourCut-ot, ajánljuk. Ideális a pontos formavágáshoz. Gyerekjáték lesz otthon formára szabni a puszpángokat.
A kézi nyíróhoz több formázókés is tartozik, a késtávolság nagy, ezért gyorsan hatékony eredményt lehet elérni, a teleszkópos fogónyél pedig megkönnyíti a szögek pontos kialakítását.

A sablont nagyon egyszerű otthon is elkészíteni. Ha gömb formát szeretne nyírni, mérje le a bukszus átmérőjét, vágja ki vastag kartonból a formát, majd a félkörív mentén nyírja meg a növényt, így szabályos formát fog kapni.

Ha kúp alakú puszpángot szeretne, akkor szúrjon le karókat úgy, hogy azok tetje egy pontban fusson össze: ahogy nő a növény, úgy igazítsa a karókhoz az idomot.
Egyedi formák megalkotásánál növénykertekben beszerezhető drótformába növessze a bukszust, és annak mentén nyírja a növényt: így elevenedhet meg sövénye állatok képében is.

Jó munkát!





Forrás: 4szoba.hu