|
Mit érdemes tudni a mocsári hibiszkuszról?
Az 1970-es években egy Sakata japán botanikus nemesítette ki az Amerikában őshonos mocsári hibiszkuszból (Hibiscus moscheutos). Kisebb malomkeréknyi virágai rendkívüli díszítő értékűek. Hosszú életű növény, akár 20 évig is él.
Másfél méter magasra növő bokor, évelő, félfás szárú, sok vizet szerető növény. Télen hajtásai tövig visszafagynak, de május közepén fejlődésnek indulnak. Márciusban kell visszametszeni az elszáradt szárakat, 5 cm magasságban. Igénytelen, napot és vizet nagyon szerető növény. Fák alatt nem virágzik. Igazából komoly kártevője nincs.
Magról és tőről egyaránt szaporítható. A magokat, mivel kemény a héja, feltétlen 22 Celsius-fokos vízben, legalább egy hétig áztassuk, hogy kellő eredményt kapjunk. A vizet naponta kell cserélni. Ha felrepedt a héj, akkor 1 cm mélyre ültessük porhanyós, jól megmunkált földbe. Már az első évben is hozhat virágot, ha megfelelően locsoljuk. A magokból kihajtott növényeket válogassuk, mert lesz benne fejlett és silány is.
Karógyökerű, de viszonylag egyszerű átültetni. Az átültetésnél ügyelni kell arra, hogy ne sérüljenek a gyökerek. Ideális tőosztása kora tavasszal esedékes, mert később, amikor már kihajt, rosszabbul, tűri. Nevével ellentétben nem vízi növény, s bár tópartra ültethető de a pangó vizet nem kedveli. Takarjuk komposzttal, mert szüksége van a tápanyagára, s nem engedi kiszáradni a talajt.
Júliusban kezd virágozni, fehér, rózsaszín piros és bordó színekben. Mintegy 20-30 cm virágai vannak. Egy idősebb bokron akár 300 virág is nyílhat, persze nem egyszerre, mert egy virág csak 24 óráig nyílik.
Virágjából nyálkaoldó teát lehet főzni. A nyugalmi állapotban felszedett és megtisztított gyökeréből csak áztatással nyerhető ki a hatóanyag, ami köhögésre és hurutos betegségre kiváló hatású. Megszáradt szárainak rostjából erős kötél készíthető.
Forrás: szabadfoldonline.hu
| |