Hová tervezzünk sziklakertet?

Erre a kérdésre nem egyszerű választ adni, hiszen minden kert más és más.
Mégis, van néhány alapelv, amelyet célszerű szem előtt tartani:

A sziklakertet nyílt, napos helyre építsük, távol nagyobb fáktól és cserjéktől, melyek egyrészt lehulló lombjukkal, másrészt a róluk lecsepegő vízzel okozhatnak gondokat. (Kivételt képez az az eset, amikor kifejezetten árnyékkedvelő, árnyas szurdokokból származó növényeket szeretnénk tartani.)

Lehetőleg kerüljük az erősen szeles, huzatos helyeket. Az átlagosan szeles nyitott helyek természetesen nem okoznak gondot, viszont például két közeli épület között kialakuló szélcsatorna a kényesebb, magasabb páratartalmat igénylő növények nevelését nagyon megnehezítheti.

Sík terület esetében kerüljük el a belvizes, magas talajvízű területeket a kertben, a sziklakerti növények gyökérzete a pangó vízre különösen érzékeny. Amennyiben nincs más megoldás, drénezéssel (vastagabb kavics, vagy murvaréteg, téglatörmelék stb.) gondoskodjunk a sziklakert területének megfelelő vízelvezetéséről.

3. Déli lejtő a legjobb megoldás

A lejtős területek általában tökéletesen megfelelnek egy sziklakert számára, kölönösen, ha déli fekvésű lejtőnk van. Ilyen helyen csak arra kell ügyelni, hogy a lejtők alja gyakran fagyzugként viselkedik, ahol a lejtőn lefolyó hideg levegő megreked.

Fagyzugos helyre ne építsünk sziklakertet. A fagyzug kialakulását megakadályozhatjuk egyrészt úgy, hogy a lejtő alját szabadon hagyjuk, így a hideg levegő szabadon távozhat, illetve, ha az adott hely felett egy támfalat építünk. Utóbbi megoldással a támfal alatti lejtős területen kifejezetten védett, speciális mikroklímát hozhatunk létre, kevésbé hidegtűrő növényeink számára.

Sziklakertek építhetők bármilyen talajú kertben, természetesen egy laza talajú, jó vízvezető képességű talaj nagy előny, mivel a kötött, agyagos talajokon a sziklakert építésekor jelentős többletmunkát jelent a megfelelő drénágy, vízelvezető réteg elkészítése.







Forrás: Édenkert.hu