Az agrártörténet hajnalán a termelt növények és a háziállatok védelmére - akárcsak a beteg emberek gyógyítására - természetes anyagokat (hamu, konyhasó, dohánylé, tej, méz, vizelet stb.) és gyógynövényeket használtak. Szinte minden település lakosai bizalommal fordultak a "füves asszonyhoz", aki jószerivel minden nyavalyára tudott fűben-fában orvosságot javallani. Az orvosok, a botanikusok és a vegyészek összefogása, a tudományok fejlődése azonban egy idő multán kifejlesztette a mesterségesen előállított, szigorú tudományos alapossággal kipróbált és hatékonynak bizonyult gyógyszerek és növényvédő szerek sokaságát, amelyek lehetővé tették az élőlények betegségeinek visszaszorítását és ezzel a termelés biztonságának, volumenének és gazdaságosságának fokozását.

Kinek az asztala a hamisítás?

De ahol igazi, valódi már van, ott menthetetlenül megjelenik a hamisított is. Így történt ez a növényvédő szerek frontján is. A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NSZ) erről a nagyon is időszerű kérdésről szervezett igen tartalmas és tanulságos tanácskozást, amelyen a gyártók képviselői mellett nagy- és kiskereskedők, termelők, növény- és környezetvédelmi szakemberek vettek részt. Lantos Péternek, az NSZ elnökének megnyitó szavait követően hangzott el Dr. Hargitai Ferenc előadása: Illegális termékek - európai probléma címen. A növényvédő szereket gyártó, piacvezető cégek képviselői az általa elmondottakat erősítették meg és egészítették ki.

Miről ismerszik meg a hamis?

A hamisított szereket jelentékenyen olcsóbban ajánlják fel az árusok megvételre.
Néhány éve még a személyautók csomagtartójából árult permetezőszert közönséges papírzsákból mérték ki, címkéjük kezdetleges, beltartalmuk ránézésre is árulkodó volt.
Manapság ez is korszerűsödött: bizalmat keltő csomagolásban, az eredetihez megszólalásig hasonló címkével, az ismert márkaneveken jutnak el a kertészkedőkhöz és gazdákhoz a hamisított szerek. Ezeket a felhasználó nagyon nehezen tudja megkülönböztetni az eredetitől. Pedig a hatóanyagot felhígították, nem megfelelő oldószert vagy hordozót használtak hozzá, majd a szert átcsomagolták, átcímkézték.
Szélsőséges esetben még az is előfordul, hogy a hamisított szer nem is tartalmaz hatóanyagot!

Mi a baj a hamisítással?

A hamisított szerek súlyosan károsíthatják a felhasználók egészségét, mérgezéseket, bőr-, légző és emésztőszervi gyulladásokat okozhatnak. Káros maradványaik fogyasztásra alkalmatlanná - sőt mérgezővé - tehetik a terményeket, csökkentik az élelmiszer-biztonságot és károsítják a környezetet (talaj, víz, levegő). Nem védik meg a növényeket a kártevőktől és a kórokozóktól, sőt az sem kivételes eset, hogy leperzselik vagy más úton károsítják a növényállományt. Gyakran a keverhetőségükkel, a kijuttatásukkal vagy a tartósságukkal vannak problémák.

Az illegális szerek kockázatai

Nem kisebb kockázattal járnak az illegálisan forgalomba hozott szerek is, amelyek a világ valamelyik más országában - más éghajlati viszonyok és más kultúrák környezetében - hivatalosan engedélyezettek, de az Európai Unió tagállamaiba illegális úton kerültek be.

Mennyi a hamis?

Az áruk szabad áramlása kedvezett a hamisított és az illegális szerek forgalmazásának.
Az EU piacon 5-7%-ra teszik az arányukat, ami 360-510 millió euró értéket képvisel. Magyarországon ezt az arányt 1-2%-osra becsülik jelenleg, de ez évenként jelentősen ingadozik: azokban az években, amikor például a szőlő-peronoszpóra erősen fertőz, a borvidékeket ellepik a hamisított szereket árusító nepperek. Kínában 30, Indiában 20%-ra becsülik az illegális növényvédő szerek arányát.

A kockázat egyre nő!

Jelenleg a növényvédő szerek forgalmazásának ellenőrzése nehezebb feladat, mint a rendszerváltás előtti időszakban volt, amikor a termények java részét növényvédelmi, szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek irányítása mellett termelték meg.
Sok kényszervállalkozó, szakértelemmel nem rendelkező termelő viszi a gyümölcsét, szőlőjét, zöldségféléit a piacokra, a permetezési naplók gyakorlati értéke pedig sajnálatosan - elhanyagolható!

Mit tehetünk ellene?

Ennek ellenére a szakigazgatás szigorú szabályokkal igyekszik elejét venni a hamisításoknak és a növényvédő szerek, valamint hatóanyagaik a legszigorúbban szabályozott anyagok közé tartoznak. Csak speciális engedélyezési eljárás után kerülhetnek forgalomba, és a hatóságok rendszeresen felülvizsgálják engedélyüket annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljenek a legkorszerűbb tudományos és termelési követelményeknek. A hamisított és illegális szereket ártalmatlanítani kell, a hatóság pedig ötmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az engedélyezetlen szer használójára.

Osszuk meg az információt!

A hamisítások növekvő mértékének megfékezésére nemzetközi és hazai összefogás, következetesebb és szigorúbb hatósági ellenőrzés szükséges. A forgalmazásban részt vevő valamennyi érdekelt pedig azt kéri, hogy a felhasználók (gazdák, kertészek, erdészek) a hamisított termékekkel kapcsolatos információikat osszák meg a hatóságokkal és egymással.